Előre szólok, hogy nem vagyok Fishing on Orfű rajongó, de ez a klip kész! Tényleg kiválóan sikerült. Akárhányszor megnézhető, unhatatlan, szórakoztató és tényleg jól esik. Sőt! Még a dalt is megszerettem tőle! Vagyis hívjuk inkább számnak, a dal kicsit túlzás lenne.



Nos, a történet szerintem fantasztikus, a csodáról szól. Itt vannak ezek a fáradt (tényleg!) kialvatlan horgászok (Kiscsillagok!), borostásan, petyhüdten, pont ellentétben a hajnalban ébredő friss tájjal (ami amúgy is maga a csoda és mese, hiszen Orfűről van szó, nna, az pl vagyok: Orfű rajongó), és időtlenül, reménytvesztve, csüggedve lesik a vizet, már mindenről lemondva, de még belekapaszkodva abba a halvány reménybe, hogy végül is még kapás is lehet. És akkor jön Ő, aki hirtelen visszahúz minket az életbe, a színekbe, aki felkavarja a szörpöt a régen otthagyott pohárban. Jön az a pillanat, ami mindent megváltoztat és az élet diszkóvá válik, és a srácok táncolnak, szépek és fényesek, és csókot kapnak Tőle, és lubickolnak a boldogságban és az Órfűi tóban, és ott van a hínárdzsungel, ami csodás erdő, és felhők helyett buborékok mennek el, és a messzeség nem a horizont hanem a víztükör és dzsáá, hát pont ez az! Ez az élet.  Vagy ez csak egy kívánság, ami valóra vált az aranyhal jókedvében. Mert közben ott a szárazon még mindig várják a kapást, és már nem lehet tudni, hogy melyik az igaz, és melyik a képzelt. Nincs is már száraz és víz, nincs ücsörgés és táncolás, nincs fönt és lent csak az van, hogy végre itt van Ő és megcsókol. Na nem tudom, de szuper az egész, kitalált és kivitelezett, igazán pont olyan, amit az ember szívesen elővesz és nézeget.
Mondjuk már a Kockacukros klipet is nagyon szerettem, de most ez is nagyon jól eső, fogyasztható és élvezhető. Köszi.