Rockszerviz

Hippikiller: Budapest Rockandroll


Tessék itt van a Hippikiller utolsó lemezéről, a Ten Little Gonzos-ról a Budapest Rockandroll video.
Balázs Bihari: guitars, vocal
Ferenc Gerdesits: drums
András Mezei: bass
Schubert Music Publishing, 2008
Camera: Dániel Berán
Re-directing: Gábor Hosszú, 2008

Ezek a közreműködő nevek. Ínycsiklandó. Nos, a Hippikiller méltatlnul háttérbe szorult zenekar, bár ha jobban belegondolok lehet, hogy ez koncepció. Balázs nagyon jól tudja a Majdnem Hírességet, és talán pont ettől olyan kedves, családias az egész. Ez a pasi sokkal többet tett a magyar könnyűzenéért, mint az egész szakma nagymenői együttvéve! Elfogult vagyok? Lehet, hogy az vagyok, de kéremszépen: alig három napja, hogy bekopogtam egy újságosbódé üvegén, csókolom, megteccene mutatni, hogy milyen zenei újságok vannak? Húzta a száját (dolgozni kell???? ne mááár!) aztán elém terítette a Zenész és a Gitár magazin múlthavi számát. Ennyi? Kérdem én. Ennyi. És a Rockinfrom? A Wan2? Ja, hát azok is vannak, és terít még két újságot. Ebből, jelentem, a Rockinfrom utolsó megjelent lapszámát, a hírek szerint ugyanis nem bírt a piaccal a miskolci zenelap, feladta. A Wan2 meg ugye hm. Ja, az orrom alá nyomott a néni még egy újságot a Metal Hammer-t, nos ennyi. Oda-vissza, keresztül kasul. Siralmas a helyzet. Fájt a szívem, és Barna (régi lakóhelyem tulajdonosa) hatalmas dobozára gondoltam (és gondolok sokat azóta is) ami tele van az egykori Wanted magazin (főszerkesztő: bb) színes, érdekes, szívvel teli oldalaival. Ez az, ami hol van már? És ez az, amiért én BB-t mindig is tisztelni és szeretni fogom, ilyet még egyet nem lehet. A többibe nem mennék bele, sírás lenne a vége. Maradjunk a szép emlékeknél.

Szóval ez a video is szíven talált, nem csak Balázs miatt, vagy mert ismerős arcok kacsintanak rám, nem csak az ismerős helyszínek, vagy hangszerek láttán, nem a színek és vagány vágás miatt, és még csak nem is a zene, vagy a szöveg az, ami megtalált. Hogy akkor mi? Tudod nagyon jól. Máris tudod. Engem mindig a szerelem talál meg. És ez a klip erről szól. És tudom milyen nehezen készült el (a Budapestre jellemző lehúzó történetek miatt - eltűnik, lelép, beígér, elsunnyog, stb.) és tudom, hogy ez végülis nem is tartozik ide. Csak azért mondom, mert ettől még ugyanúgy benne van a szív, és nézd már meg ezeket a boldog, még mindig ragyogó arcokat! Olyan szépek! Sármosak de tényleg, a csajok meg csodaszépek. Tök vagány és laza az egész. Hát mert épp erről szól. Sokan azt hiszik, hogy a rock and roll lehúz, lealjasít, megrészegít, elbutít és drogokkal megöl, hacsak a májad nem adja föl hamarabb. Nos (persze volt már ilyen is, mindig is lesz, Budapesten pláne!) ez nem feltétlen igaz. Nem nem nem! A rock and roll egy álom, sokak álma, és mikor többen együtt álmodnak! Na az, az az ami felemel! Megpörget, és fönt is tart! Ezt akarom megtanulni BB-től (sokminden más mellett persze), de ezt nagyon. Annyira jól csinálja!